Adózási tudnivalók

Az alábbiakban összefoglaltuk az 2014. június 25-én hatályos magyar adójogi szabályok bizonyos, a befektetési alapok befektetői szempontjából kiemelten fontos rendelkezéseit. Ez az összefoglaló nem jelenti az alapokra vonatkozó és a befektetési jegyekkel kapcsolatos adókövetkezmények teljes körű tárgyalását, és teljesnek csak az alkalmazandó jogszabályokra, illetve egyéb szabályokra való hivatkozással minősül. Az alapok befektetési jegyeinek megvásárlása előtt célszerű adótanácsadó véleményét kikérni.

Befektetési jegy tulajdonosok adózása 

 

A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információ 

 

Belföldi illetőségű természetes személyek:

Azon természetes személyek, akik Magyarországon a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény („Szja törvény”) alanyaként a 3.§ 2. pontjában meghatározottak szerint belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnek, a befektetési jegyek hozama, valamint a befektetési jegyek beváltásából, visszaváltásából, átruházásából származó jövedelmük után Magyarországon adót („kamatjövedelem után fizetendő adó”) kötelesek fizetni. Amennyiben felvetődik, hogy a magánszemélyre más országok adóügyi szabályai vonatkozhatnak, akkor az adott országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (ha van ilyen) határozza meg, hogy a magánszemély magyar adóilletőségűnek minősül-e.

 

Az Szja törvény hatályos szövege szerint, a 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is -

ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,

bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;

 

A kamatjövedelem után az adó mértéke 16 százalék, melyet - amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől [ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapít meg, von le, fizet meg és vall be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe

a) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

b) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta). 

 

Az Szja. 65.§ (6) pontja szerint az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékeként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értékét kell figyelembe venni.

 

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény („Eho törvény”) szerint 2013. augusztus 1-től a kamatjövedelmek után fő szabály szerint 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást („eho”) is kell fizetnie annak a magánszemélynek, aki társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény („Tbj, törvény”) szerint belföldinek minősül. Ennek megállapítása, levonása és átutalása az adóhatóságnak – a kamatot terhelő személyi jövedelemadóhoz hasonlóan – a kifizető feladata.

 

Nem kell azonban ehót fizetni azon befektetési alapok befektetési jegyein elért kamatjövedelem esetén, amelyek mögött az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában mindvégig a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet szabályzatában vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályában meghatározottak szerint a szervezet befektetésének legalább 80 százalékban az Európai Gazdasági Térség (EGT) állama által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír van. (Jelenleg az EGT-államok közül magyar forintban csak Magyarország bocsát ki ilyen értékpapírokat - államkötvényeket és kincstárjegyeket.) Ezen szabály alkalmazásának feltétele még, hogy a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.

 

TBSZ számlán elért befektetések hozamának adózása

 

Az Szja törvény 67/B. §-a szerinti tartós befektetési szerződés (TBSZ) esetén a befektető által elért hozamra az Szja törvényben foglalt feltételek fennállása esetén kedvezményes adózási szabályok vonatkoznak.

 

Amennyiben a befektető befektetési jegyeit TBSZ számlán keresztül vásárolja meg, jegyzi le és itt is helyezi el, és ezen befektetéseit a számlanyitás naptári évét (gyűjtési időszak) követő öt naptári évig (lekötési időszak) nem veszi fel (nem tartozik ide a befektetési jegyek ellenértékének a TBSZ számlán történő újrabefektetése), akkor az 5 éves lekötési időszak utolsó napja tekintetében elért hozamot nem terheli sem adó, sem eho. Az szja-mentesség (azaz a kamatjövedelem után fizetendő adó alóli mentesség) csak a lekötési időszak utolsó napján áll fent, azaz az ezt követően elért jövedelem nem lesz szja-mentes, így ha a befektető a befektetési jegyeit az 5 éves lekötési időszak utolsó napja után is a TBSZ számlán megtartja, akkor azok értékesítése esetén szja merülhet fel.) Ha azonban a befektető a TBSZ számláján lévő megtakarítását ezen időtartam vége előtt részben vagy egészben felveszi, akkor az alábbiakban megfogalmazott szabályok érvényesülnek:

  • Amennyiben a lekötés fentiekben meghatározott megszakítása a TBSZ számla megnyitásának naptári évében vagy az ezen naptári évet követő 3 naptári éven belül történik, akkor ez a TBSZ számla megszűnésével jár, és az elért hozamok után a 16%-os mértékű személyi jövedelemadót kell a befektetőnek megfizetnie. Ha a lekötés ilyen módon történő, 3 éven belüli megszakítására 2013. augusztus 1. után kerül sor, akkor ezen túlmenően a hozamot 6% eho is terheli, amelynek megállapítása, levonása és átutalása az adóhatóságnak a kifizető feladata (eltérően a hozamot terhelő személyi jövedelemadótól, melyet a kifizető nem von le, hanem ebben az esetben azt továbbra is a befektetőnek kell megfizetnie az adóhatóság felé). Nem keletkezik azonban eho-kötelezettség az olyan TBSZ számlák esetén, melyeket még 2013. augusztus 1. előtt nyitottak.
  • Amennyiben a számlanyitás naptári évét követő 3 naptári év eltelte után, de az 5. évet megelőzően történik a lekötés megszakítása, vagy a 3 év után a befektető a TBSZ-t nem hosszabbítja meg, akkor az elért hozamok után fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 10% lesz. A 3. év utolsó napján kivett részösszeg esetén, a kivett összegre a 10%-os kedvezményes adófizetés vonatkozik és a bent maradó összeg pedig az 5. év végéig továbbvihető a teljes adómentesség kihasználása érdekében. Ezekben az esetekben eho-fizetési kötelezettség nem merül fel.

 

A TBSZ-szel kapcsolatos jogszabályok az Alap futamideje alatt változhatnak, így ennek megfelelően a TBSZ számla fentiekben meghatározott esetekben történő feltörése esetén alkalmazandó adómértékek esetén a mindenkor hatályos adójogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni.

 

Belföldi jogi személyek

 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegyek átruházásából, beváltásából, visszaváltásából származó árfolyamnyereség és, árfolyamveszteség, illetve a befektetési jegyek hozama a társasági adó alapjának része.

 

Külföldi illetőségű természetes személyek, illetve jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok

 

A külföldi illetőségű természetes személyek tulajdonában lévő befektetési jegyekből származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó és eho megállapításánál figyelembe kell venni a külföldi befektetési jegy tulajdonos adózás szempontjából megállapított illetőségét.

 

  • Az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező személyek esetén az EU Megtakarítási Irányelvének megfelelően a befektetési jegyek hozamából nem történik adólevonás, a befektető az illetősége szerinti országban teljesíti az adókötelezettségét ezen jövedelme után. Továbbá, ebben az esetben a magánszemély jövedelmét nem terheli eho.
  • Az olyan befektető esetén, akinek az adózási illetősége EU-n kívüli országban van, figyelembe kell venni a Magyarország és az illetőség országa között esetleg fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (feltéve, hogy a befektető az illetőségét megfelelően igazolta). Ha az egyezmény nem engedi meg a jövedelem adóztatását Magyarországon, akkor abból nem kell sem személyi jövedelemadót, sem pedig ehót vonni. Ha azonban az egyezmény megengedi a jövedelem adóztatását Magyarországon, akkor a kifizetőnek le kell vonnia mind a személyi jövedelemadót (az egyezmény szerinti adókulccsal), mind pedig a 6%-os ehót.
  • Az egyezmény hiányában (vagy ha a befektető nem igazolja az illetőségét) a külföldi illetőségű természetes személyekre ugyanúgy a belföldiekre vonatkozó adójogszabályok vonatkoznak.

 

Azok a külföldi illetőségű természetes személyek, akiktől a kifizető a fentiek szerint ehót vont le, azonban a társadalombiztosítási jogszabályok szerint nem minősülnek belföldinek, kérhetik a NAV-tól a tőlük levont eho visszatérítését.

Külföldi illetőségű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szervezetek

 

A külföldi illetőségű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szervezetek tulajdonában lévő befektetési jegyek átruházásából, beváltásából, visszaváltásából, származó árfolyamnyereség a Kezelési Szabályzat megjelenésének időpontjában nem esik Magyarországon adókötelezettség alá.

 

A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása

 

Az alapok adózása

 

A befektetési alapok - eredményük tekintetében - nem esnek adófizetési kötelezettség alá. Az alapokat ugyanakkor a külföldön eszközölt befektetéseiken elért kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén a forrásországban adó terheli. A külföldi befektetések adózását az adott ország adójogszabályai, valamint, amennyiben ilyen létezik, az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozzák meg.







Kapcsolat

Alapkezelő elérhetőségei:

Telefon:

+36 1 577-4200

Fax:

+36 1 577-4250

E-Mail:

alapkezelo@amundi.com