Tudnivalók a tetőszigetelésről
Miért fontos a tetőszigetelés?
A tetőszigetelés, akár magastetők, akár lapostetők esetében, az ingatlan belső hőmérsékletének állandó megfelelő szinten tartását segíti elő. Télen a hőveszteséget csökkenti, nyáron megakadályozza a túlzott felmelegedést, segíti az energiatakarékosságot, lejjebb viszi a fűtési költségeket, valamint a légkondizásét is, és csökkenti a karbonlábnyomot.
A tetők az ingatlanok burkolatának jelentős részét teszik ki, ezáltal különösen fontos a szigetelésük. A tetőszigetelés és homlokzati szigetelés együttesen akár 70%-al növelik az épület energiahatékonyságát, viszont egy szigeteletlen vagy nem megfelelően szigetelt tető a hőveszteség 25%-át adja. Nyáron pedig a tetőt éri a leginkább a Nap, és egy felforrósodott, tetőszigetelés nélküli tető nagyban hozzájárul a beltéri hőség kialakulásához.
Emellett a tetőszigetelés elkészítése egy családi házban térnyerési előnyökkel is jár: az eddigi ingadozó hőmérséklet megszűnésével a kihasználatlan padlásterek is lakótérré válhatnak. Ugyanúgy állandó lesz a hőmérséklet, mint a lenti szobákban, hiszen a tetőszigetelés megakadályozza a fagyos vagy forró levegő beáramlását és megülését télen, illetve nyáron.
Tetőszigetelésre alkalmas a polisztirol, grafitos polisztirol, extrudált polisztirol is, de a szálas szigetelőanyagok, mint a kőzet- vagy üveggyapot gyakoribbak, hatékonyabbak. A polisztirol és a grafitos polisztirol kevésbé áll ellen a nedvességnek, így tetőn nem a legelőnyösebb választás, a penész és a páralecsapódás miatt. A szálas szigetelőanyagok a tetőszigetelés lehető legjobb anyagai, idő- és nedvességállók is. Bármelyiket választjuk, minimum tíz centis vastagságban kell gondolkodnunk, de ha ennél vastagabbat szeretnénk, akkor két réteget átlapolással elhelyezve még hatékonyabbá válik a tetőszigetelésünk, az illesztéseknél esetlegesen kialakuló hőhidak meggátolása miatt.
Minden szigetelésnél fontos a pára elleni védelem, vagyis hogy a szigetelésbe se kívülről se belülről ne juthasson nedvesség, de eközben a belső térből ki tudjuk juttatni a párát. Ezzel a lecsapódást, penészedést előzzük meg. Ehhez el kell helyezni párazáró fóliát a szigetelés alá, és páraáteresztő fóliát a szigetelés fölé.
A kőzetgyapotos tetőszigetelés
A legelterjedtebb tetőszigetelés a kőzetgyapotos, melynek alapanyagát bazaltból készítik és a szálak között megrekedt levegő biztosítja a hőszigetelést. Ezáltal tűzálló, illetve magas a zajszűrő képessége is, ellenáll a nedvességnek, rovaroknak is. Mivel nincs hőmozgása, ez rugalmas anyag igen jó hőszigetelő. Emellett tartós és időtálló is, nem zsugorodik, nem szívja fel a vizet, nem deformálódik, nem tudnak beleköltözni a rágcsálók, és fenntarthatóságban is verhetetlen: a kőzetgyapot tetőszigetelés élettartama alatt az előállításához szükséges energia többszázszorosát takarítja meg. Valamint az illesztések mentén nem keletkeznek hőhidak, így azokon át sem jöhet-mehet a kinti hőmérséklet.
Homlokzati, talapzati és tetőszigeteléshez is használják, illetve csöveknél és tartályoknál is, így elmondható, hogy a kőzetgyapot a legsokoldalúbb és legkomplexebb hőszigetelési forma. A kisebb sűrűségű kőzetgyapot födémek, álmennyezetek és válaszfalak hőszigetelésére tökéletes, a nagyobb sűrűségű pedig a lapostetők, padlók és homlokzati falak esetén jó választás. Egyformán alkalmas trapézlemezes, beton aljazatú födémekhez és szarufák fölé vagy közé is. Gyakran régi vályogházaknál, illetve beépített tetőtereknél alkalmazzák, többrétegű és átlapolt elhelyezése egy beépítetlen padlásnál tökéletes hőszigetelést biztosít.
A fújható tetőszigetelés
A fújható szigetelés, például a purhab szintén alkalmas tetőszigetelés megoldására. Nem vakolható, egyenletlen felületet képez, így ha lakhatóvá akarjuk tenni a padlásteret, nem jó választás. Azonban ha sok a kiugró felület, tereptárgy, például kémény, akkor kitűnő, hiszen a táblás szigetelőanyagokat sokat kéne szabdalni.
Szarufák között használhatunk táblás tetőszigetelési anyagokat, de a fújható kényelmesebb. Alattuk a táblás, főleg a gyapotszálas a legmegfelelőbb. Lapostetőknél szintén a kőzetgyapot a leginkább ajánlott, de sok társasháznál a költségek miatt polisztirol tetőszigetelés kerül fel. Ez sem probléma, ha megfelelően van kivitelezve, ellenkező esetben több lesz vele a probléma, mint amennyit segít.
Mi történik, ha nincs tetőszigetelés?
Ha a tetőszigetelés nem megfelelő, vagy egyáltalán nincs, az sok problémát okozhat, mind a ferde tetős házak padlásterében, mind a lapostetős társasházak felső lakásaiban.
A családi házakban télen a tető kihúzza a hőt, nyáron beengedi, és a nagy felület miatt gyorsan hűti vagy melegíti fel az alsóbb szinteket is. A tetőszigetelés ezt megakadályozza. Ahogyan a csapadékos időben a nedvesség bejutását is, ha megfelelően van fóliázva a szigetelés alatt és felett.
A társasházakban a lapostető a lakás teljes alapterületével megegyező felület. Nyáron rengeteg hőt vesz fel a napsütésben, és tetőszigetelés nélkül ezt mind a felső lakások felé adja le. Így készülnek a legfelső emeletekből szaunák, akár harminc fokig (vagy magasabbra) is felmehet a belső hőmérséklet, amit egy magas áron működő légkondi sem old meg. Tízemeletes, de még a kevésbé védett helyeken álló négyemeletes házak magasságában is erős szél fújhat télen, ami kirántja a meleget a lakásokból, és hiába a magas fűtésszámla, az sem segít. Emellett a környezeti erők és jég okozta tetősérüléseken bejut a csapadék, és hatalmas leázásokat alkot a mennyezeten, amit szintén nem olcsó rendbe tenni. A tetőszigetelés megfelelő kivitelezése erre is megoldást jelent, nem engedi át a belső meleget, és nem hagyja befolyni a csapadékot sem.